Samvira

Egy csomó félreértés adódik abból, ha rosszul rövidíted a betegséged nevét

Interneten, különböző fórumokon vagy közösségi csoportokban (mondjuk ki: Facebook), sokan kérnek tanácsot betegséggel kapcsolatosan. Vagy csak simán az interneten gyűjtenek infót. Amióta internet van, azóta az emberek rövidítenek egy csomó mindent. Amerikában még jobban, mint itthon. Egy-két betűvel így komplett mondatokat lehet leírni. Vagy nem kell hosszú szavakat bepötyögni a tableten, mégis mindenki tudja, miről van szó. De tényleg tudja?

Tagja vagyok egy gluténmentes konyha iránt érdeklődő személyeket tömörítő zárt Facebook-csoportnak. Itt nemcsak gluténérzékenyek vannak a tagok között. Olyanok is felkeresik a csoportot, akik egyéb okból nem esznek gluténtartalmú ételt. És jönnek a kérdések is, a szokottnak és egyértelműnek hitt rövidítésekkel: 

  • LÉ és GÉ diétán vagyok,
  • GM mentes kenyeret akarok sütni,
  • gyerekem LÉ és GÉ, tud valaki gasztroenteorológust? 
  • Vagy egy másik csoportban olvastam, hogy:
  • PCO-s vagyok, tudtok diétát ajánlani?
  • IR mentes diétát kell tartanom.

Előfordulhatnak esetek, amikor félreértés adódik abból, ha rosszul rövidíted a betegséged nevét. Nem biztos, hogy mindenki ugyanazt érti két betű alatt, amire gondolsz. Aztán kapsz egy olyan tanácsot, aminek semmi köze az állapotodhoz. 

Minden esetre az i-re a pontot nem interneten olvastam, hanem egy budapesti vendéglátóhely menüjén: 

  • HGNT – (magyarázat: hozzáadott glutént nem tartalmaz), de erről majd a cikk végén. 

Nincs semmi gond azzal, ha valaki rövidíti a betegségének a nevét. Elég sok ilyen rövidítés elterjedt már a köztudatban. A gondot az okozza, mikor ugyanaz a két betű teljesen más betegségre is utalhat. 

Merthogy: a gluténérzékenység rövidítésére a betűket szokták használni általában. A gluténérzékenységet lisztérzékenységnek is hívják, ezt általában betűkkel rövidítik. Kivéve laktózérzékenyeket tömörítő csoportban. Ott a laktózérzékenységre használják rendszerint az LÉ betűket. 

Gondolom, nem kell magyarázni, hogy nagyon nem mindegy, hogy valaki a laktózra vagy a gluténra érzékeny. Sok félreértés adódhat ebből. Mert nem mindegy, hogy a lehető legnagyobb jószándékkal milyen ötletet adunk neki az étkezésével kapcsolatosan. Ha valaki új a diétában, nem ismeri a szabályokat, elég könnyen mellékvágányra lehet jutni. 

A GM mentes fogalom meg szimplán értelmezhetetlen. A GM rövidítés gluténérzékenyek között a „gluténmentes” szó rövidítésére szolgál. A gluténmentes mentes étel fogalom tehát nem létezik. De a GM jelöli például Vida Ági nevével fémjelzett „Gazdagmami” csoportot is. Ott a tagok egymás között a „Te is gazdagmamis vagy” helyett néha a „GM csoportból ismerjük egymást” szóval köszöntik egymást. 

A PCOS pedig így, S-el a végén megfelelő rövidítése a policisztás ovárium szindrómának. Ami sajnos nem egy egyszerű betegség. Tudom, hogy csúnyán néz ki írásban az, hogy „PCOS-s vagyok”, de sajnos ez a helyes rövidítés és nem a „PCO-s vagyok”. Hiszen a betegség hivatalos orvosi rövidítése PCOS. De ez inkább kötözködés részemről. 

Mi itt a tanulság?

Ha a betegségünkkel kapcsolatosan keresünk bármit a neten, avagy kérdezünk, akkor bizonyosodjunk meg róla, hogy tényleg azt értik-e a rövidítés alatt, amit én. Sok félreértés adódik néhány betűből. Mert nem mindegy, hogy laktózérzékeny valaki vagy lisztérzékeny. 

Ha kérdezünk az interneten, inkább írjuk ki a teljes szót. Így nagyobb valószínűséggel válaszolnak arra, amit ténylegesen kérdeztünk – és nem adódik félreértés. 

Minden esetre a kedvencem akkor is a HGNT. Már írtam arról, hogy milyen jogszabályi rendelkezések vonatkoznak az allergének feltüntetésére. Az allergéneket KELL feltüntetni az étlapon. Magyar szabályok szerint ha nincs rajta, akkor a személyzetnek kell tájékoztatást nyújtania. 

A „hozzáadott glutént nem tartalmaz” fogalom számomra több okból sem értelmezhető

  1. A glutén egy fehérje, amit meghatározott gabonák (így a búza, árpa és rozs, illetve a szennyezett helyen termesztett vagy feldolgozott zab) tartalmaznak. Az ételhez nem tudunk glutént hozzáadni. Nem injekcióval visszük be a glutént. Egyszerűen vagy gluténtartalmú hozzávalókat használunk vagy sem
  2. Ha a fentiektől eltekintünk, akkor is gond, hogy nem az allergént tüntették fel. Van egy EU-ban használatos hivatalos számkód az allergénekre. Ezt minden EU-s országnak kötelezően alkalmaznia kellene. Így elég megjegyezni azt a számot, amire érzékeny vagy allergiás vagy és keresni az étlapon. Én gluténérzékeny vagyok, tehát nekem az 1. számú allergént kell keresnem az étlapon. Ha az étel mellett feltüntették, akkor tudom, hogy ezt nem ehetem. Ez persze ennél bonyolultabb kérdés, hiszen a konyhán az elkészítés során kerülhet bele gluténtartalmú morzsa. Ezt nevezzük keresztszennyeződésnek. De ilyenkor csak egy kérdés a pincérnek, hogy tudják-e garantálni a keresztszennyeződés-mentes ételeket. Ha igen, akkor tudom biztosan, hogy mit ehetek.

Az ilyen jellegű rövidítések több sebből is véreznek. Én csak abban bízom, hogy előbb-utóbb legalább az éttermek megfelelően írják ki az allergéneket. Mert nem mindegy, hogy valaki saját döntése miatt kerül valamit, vagy súlyos allergiás reakciókat okoz az étel fogyasztása.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!