„Te hogy a manóba szedtél össze ennyi mindent? Mindnek a pajzsmirigy az eredője.” – írta egy barátnőm, amikor a cöliákiát diagnosztizáló leletekről számoltam be neki e-mailen.
Gondoltam, akkor most tegyünk egy kis rendet. Több emberrel is beszélgettem erről, és úgy látszik, meglehetősen sok tévhit forog a fejekben glutén-ügyileg. Nem, nem a pajzsmirigy okozta a gluténérzékenységemet és nem, nem szedtem én össze semmit. Pont fordítva: mindennek a hátterében a gluténérzékenység áll.
De akkor most mi is van glutén-ügyileg?
Jelenleg a gluténra érzékeny emberek körében három főbb csoportot különböztetünk meg. Vannak, akik születésüktől fogva gluténérzékenyek, mint én. Ez egy DNS-be kódolt autoimmun betegség. Vannak olyanok is, akik később szerezték ezt a betegséget. Ilyen beteg egy nagyon kedves (egyébként gasztroenteorológus belgyógyász) ismerősünk is. Neki egy vírusfertőzés miatt alakult ki a betegsége. És van a harmadik nagy csoport: ők a búzára allergiásak. Ez hasonló, mint például a parlagfű-allergia.
A gluténérzékenységet kiváltó okok többfélék lehetnek tehát:
- Genetika – a legújabb kutatások 27 gént találtak, ami hajlamosít a betegségre;
- Vírusok – vizsgálják számos vírus (rota, hepatitis C, adenoro, stb.) szerepét a betegség kialakulásában, de szóba került már az is, hogy esetlegesen baktériumfertőzés áll a betegség hátterében;
- És persze, a jolly joker: a betegséget összefüggésbe hozzák a stresszel.
2011-ben, egy nemzetközi szimpóziumon ennél részletesebben osztották fel a cöliákia formáit. A cöliákiát úgy definiálják, hogy az nem más, mint egy krónikus, immun-adekvát vékonybélkárosodás, melyet az étkezéssel bevitt glutén vált ki az arra hajlamos egyénekben.
A szimpózium a cöliákia 5 betegségformáját fogalmazta meg:
| A cöliákia formáival kapcsolatos főbb elnevezések a 2011-es osloi Cöliákia Szimpózium alapján: | |
|---|---|
| Definíciók | Jellemzők |
| Klasszikus cöliákia | Felszívódási zavarral (malabszorpció) jelentkező betegség. Hasmenés, zsírszéklet, fogyás, vagy gyermekeknél a súlygyarapodás elmaradása a kritériuma. |
| Nem-klasszikus cöliákia | Malabszorpcióval nem járó betegség. Jellemzően egyéb tünettel (pl. hasi fájdalom, székrekedés) jelentkezik. |
| Szubklinikai cöliákia | Klinikailag nem kimutatható betegség. (Pl. a beteg panasz-, és/vagy tünetmentes, így nem kerül cöliákia irányába kivizsgálásra) |
| Refrakter cöliákia | 12 hónapnyi szigorú gluténmentes diéta ellenére fennálló vagy visszatérő malabszorpcióval és vékonybélatrófiával járó forma. |
| Potenciális cöliákia | A beteg tünet-, és panaszmentes, szövettanilag normális a bélnyálkahártya, azonban a szerológiai tesztek pozitív eredményt adnak. |
Forrás: Ludvigsson JF, Leffler DA, Bai JC, Biagi F, Fasano A, Green PH, Hadjivassiliou M, Kaukinen K, Kelly CP, Leonard JN, Lundin KE, Murray JA, Sanders DS, Walker MM, Zingone F, Ciacci C. (2013. January). „The Oslo definitions for coeliac disease and related terms.” (angol nyelven). Gut. 62 (1), 43-52. o. DOI:10.1136/gutjnl-2011-301346. PMID 22345659.
A cöliákiának számos tünete lehet:
- Emésztőszervi: például hasmenés, puffadás;
- Hiánytünetek: okozhat vashiányt, de előfordulhat folsav-, vagy B12-vitamin hiány is többek között;
- Egyéb tünetek: a hajhullástól kezdve a fáradtságon át pszichés problémákig meglehetősen bő a választék;
A cöliákiához számos betegség is társulhat, melyek szintén autoimmun természetűek. Ezek hátterében a szervezet immunrendszere áll. Van közöttük, ami a gluténérzékenység miatt, vele együttesen alakul ki, de egymástól függetlenül is kialakulhatnak ezek a betegségek. Előfordulhat, hogy ez a kapcsolódó betegség hívja fel a figyelmet a gluténérzékenység vizsgálatának szükségességére.
Én két gasztroenteorológussal beszéltem. Az egyikőjük azt mondta, hogy minden pajzsmirigyes beteget szűrni kellene cöliákiára. A másik pedig még le is szidott, hogy miért nem vizsgáltak meg engem korábban cöliákiára, hiszen csontritkulásom van, ami kapcsolódó betegség. Nagy valószínűséggel a csontritkulásom hátterében a gluténérzékenységem, azaz a cöliákia áll.
Ilyen kapcsolódó betegségek lehetnek:
- 1-es típusú cukorbetegség;
- Autoimmun pajzsmirigybetegségek – például Graves-Basedow-kór, vagy Hashimoto-betegség, stb.;
- Dermatitis herpetiformis – ez onnan ismerhető fel, hogy a bőrön apró kiütések és hólyagok találhatóak;
- Máj-betegségek, emelkedett májenzim-értékek, májgyulladás, stb
- Ritka esetben szívizombántalmak, neurológiai betegségek, fejlődési rendellenességek (pl. Down-szindróma), stb.
Azért attól mindenkit óvnék, ha gluténérzékenységet diagnosztizálnak nála, akkor egyből az összes kapcsolódó betegséget is hirtelen magáénak vallja. Csak akkor lehet azt mondani, hogy szenvedünk egy betegségben, ha azt az orvos diagnosztizálta. És ha megvannak a tünetek, akkor nem jelenti azt, hogy rögtön az összes betegségben szenvedünk, aminek az a tünete.
Ha gluténérzékenység tüneteinek nagy részét tapasztalod magadon, ne gluténmentes diétába kezdj, hanem menj el természetgyógyászhoz, orvoshoz! Jobb a betegséget minél előbb felismerni, mintsem csendben tűrni a tüneteket és hagyni, hogy elhatalmasodjon Rajtad!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: