Mi a glikémiás index?

De mi a fene az a glikémiás index? Nem, nem az új tőzsdeindex. Gazdagabbak nem leszünk tőle. Nem, nem is valami hülye érettségizőknek kitalált spéci új mérőműszer. És nem, a glikémiának semmi köze a bulémiához. Lassan azért kezdünk közelíteni. Lehet, hogy azért a kémiaórákhoz is van köze, de a biológiához azért kicsit több. Meg ha a kaja jár az eszedben, akkor is közel vagy a megoldáshoz. 

Régen csak azt hallottuk, hogy van a szénhidrát. Aztán rájöttünk arra is, hogy vannak lassú meg gyors felszívódású szénhidrátok. Újabban meg még a csapból is az folyik, hogy “glikémiás index”. Szóval, valahol itt kell kapizsgálni. 

A glikémiás index egy 0-100 közé eső számérték.

Azt mutatja meg, hogy egy élelmiszerben található szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben. Azaz nem azt mondja meg, hogy mennyi szénhidrát van egy élelmiszerben. De miért is fontos ez? Mert a szénhidrátok hatással vannak többek között a vércukorszintre, egyben az inzulinszintre is. De egyesek szerint nemcsak arra, hanem a koleszterin szintre is. De ezt egyelőre hagyjuk. 

A felosztás szerint vannak alacsony glikémiás indexű táplálékok, ételek. Az ezekben található szénhidrátok lassan szívódnak fel, nem terhelik úgy a szervezetet. A felszívódás során kevesebb glükóz jut a szervezetbe, így az inzulinszintet sem nyomják meg annyira. Ezeknél az érték 0-55 közé esik. Ez azért is jó, mert sokáig tart az étel hatása, hosszabb idő után leszel éhes. A cukorbetegeknek pont emiatt kell odafigyelniük, milyen glikémiás indexű ételt esznek. Az ilyen ételek nem terhelik a szervezetüket, nem nyomja meg a vércukor- és inzulinszintjüket. Akik fogyókúráznak, azoknál ez a zsírbeépülés miatt is fontos, ami az ilyen táplálékoknál nem túl hatékony.

Nézzünk hat néhány alacsony glikémiás indexű tápláléket: 

• natúr joghurt, kecskesajt;
• dió, mák, lenmag, tökmag;
• fruktóz, nyírfacukor, eritritol;
• alma, eper, citrom, málna, meggy;
• uborka, sárgaborsó, zöldborsó, stb.

Vannak a magas glikémiás indexű ételek is, ezeknél a glikémiás index 70-100 közé esik. Talán már kitaláltad, hogy itt a felszívódás nagyon gyors és ezért erősen megterhelik a szervezetet. Hirtelen egy nagy adag glükóz jut a szervezetbe, az inzulinszint rövid idő alatt nagyon erősen megugrik. Ha valaki nagy mennyiségben és rendszeresen fogyaszt ilyen ételeket, akkor az bizony magas vérnyomáshoz, magas triglicerid szinthez, magas koleszterinszinthez vezet. Azt is kimutatták, hogy a hirtelen megugró vércukorszint amilyen gyorsan emelkedik, olyan gyorsan vissza is esik. Így gyorsan éhes leszel és ismét enni fogsz. A szénhidrát pedig szépen beépül. Ráadásul a szív- és érrendszernek sem tesznek jót ezek a táplálékok. A magas koleszterinszint érelmeszesedést okoz. 

Ezekre kell nagyon odafigyelni, ha fontos a szív- és érrendszered!

• cukros üdítőitalok;
• szőlőcukor;
• fehér kenyér;
• sütőtök, aszalt szilva, görög dinnye;
• sült krumpli, stb.

Vannak még úgynevezett közepes glikémiás indexű ételek is. Kizárásos alapon ezek 51-69 közé esnek, ami a besorolást illeti. Ilyen például sok müzli, puffasztott rizs, patiszon, tök, stb. 

Próbáltam az interneten “hivatalos táblázatot” keresni, de nem találtam. Az biztos, hogy a fő irányok mindenhol ugyanazok. Hogy pontosan melyik ételnek mennyi a GI-je, az leginkább a csomagoláson feltüntetett adatokból látható. Hogy Neked szükséged van-e erre vagy sincs? Nem tudom. Egy biztos: egészségesen sem árthat Neked az, ha kerülöd a magas glikémiás indexű ételeket. Ha például cukorbetegséget, vagy bármilyen emésztést érintő, vagy szív- és érrendszeri betegséget diagnosztizáltak Nálad, akkor mindenképp konzultálj az orvosoddal, diabetikusoddal! 

És még egy fontos dolog: egyedi adottságok, betegségek is befolyásolják a szénhidrátok felszívódását. 

Egy tested van ebben az életedben, vigyázz rá!