Miért nem jók az étlapok?

• Gluténterápia
• 2016. július 3. vasárnap

2014. december 13. óta az összes étteremben (!!!) tájékoztatni kell a fogyasztókat az allergénekről. Mondom 2014. december 13. óta. Mondom, minden vendéglátóipari létesítményben. Nemcsak a boltban árult termékek csomagolásán. Hanem mindenhol, ahol ételt árulnak. Még a legkisebb büfében is kellene. Mondom, kellene. Vagyis mondom, hogy kötelező. 

A Fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011 EU rendelet előírja, hogy minden vállalkozónak minden fogyasztót tájékoztatnia kell az allergénekről. A rendeletet minden EU tagállam, így Magyarország is átültette a saját rendszerébe. 

A hatályos jogszabály a tájékoztatást több módon is megengedi. Írásban és szóban. Szóban kissé nehézkesebb ez az egész. 

Mit is mond ez a jogszabály a tájékoztatásról? 

Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet alapján elsősorban írásban kell tájékoztatni a fogyasztókat (ez jelentené azt, hogy a 14 számjegyből a megfelelőeket odaírják az étlapra az étel neve mögé). 

Szóban akkor lehet tájékoztatni, ha: 

1. a létesítményben folyamatosan jelen van a szóbeli tájékoztatás megadásáért felelős személy (magyarul az eladó vagy a felszolgáló pontos tájékoztatást tud adni mindenről),
2. a fogyasztó – kérésére – a tájékoztatást haladéktalanul megkapja az élelmiszer átadásának helyén, a vásárlást megelőzően, és
3. a szóbeli tájékoztatás a létesítményben elérhető írásos dokumentumon alapul (ezt pontosan nem tudom, hogy mit jelent, de itt vagy bevizsgálási eredményre, vagy receptre tudok gondolni vendéglátóhelyeken).

Ha valaki webáruházban és fizikai boltban is értékesít, akkor is minden helyen ott kell lenni a megfelelő tájékoztatásnak. 

A tájékoztatás alól csupán két kivétel van a jogszabály szerint: 

1. a nem előrecsomagolt élelmiszer megnevezése egyértelműen utal az érintett allergiát vagy intoleranciát okozó anyag vagy termék nevére, vagy
2. az élelmiszer-vállalkozó a fogyasztóval történt előzetes egyeztetés alapján személyre szabottan biztosít olyan élelmiszert a fogyasztó számára, amely nem tartalmaz allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat és termékeket.

Igaz, hogy egyre több helyen lehet mindenféle mentes ételeket kapni, de ez még mindig édeskevés. És sajnos, a tájékoztatás sem mindig egyértelmű. Ahogy a képen is láthattátok, az IKEA szerencsére nagyon jól kezeli ezt a dolgot és teljesen biztos lehetek abban, hogy amit eszem, az tartalma-e glutént vagy sem.

Vannak olyan helyek is, amiről csak tudod, hogy mentes ételeket árul, de mégsem egyértelmű a kiírás – mármint ha van. Egy fagyizóban voltunk nemrég, ahol voltak mentes fagyik, de nem mindegyik volt az. Így aztán szépen végigkérdeztem mindent. Tájékoztattak is róla, de beletelt egy kis időbe ez a párbeszéd. Pedig mindössze annyit kellett volna tenni, hogy a fagyiba beleszúrt kis műanyag táblácskákra ráírják azt a bizonyos számot. Aki érzékeny valamire, pontosan tudja, mire kell figyelnie. Nekem például azt kell keresnem, hogy ne legyen ott az a bizonyos egyes szám. De az is jó, hogy ráírják, hogy gluténmentes, laktózmentes, vagy bármi. Sokan így csinálják.

Ráadásul találtam egy internetes oldalt is, ahol az egyik nagykereskedelmi áruház írt egy tájékoztatót, hogy segítse az éttermeket. Nem tudom, mennyi nehézséget jelent a vendéglátóhelyeknek, hogy azokat a bizonyos allergéneket megjelenítsék. Azt azonban tudom, hogy egy allergiás nem fog olyan ételt elfogyasztani, aminél nem biztos, hogy nem tartalmaz allergén anyagot. Ha nem ismerem az étel összetételét, nem eszem meg. Egyszerűen elmegyek máshova és máshol költöm el a pénzemet – ahol biztos vagyok, hogy gluténmentes az étel. Nem azért, mert finnyás vagyok, hanem azért, mert ez egy betegség és súlyos tünetei lehetnek. Ennyi.