Nem híztam meg és le se fogytam
Te már megint fogytál! Már megint fogyókúrázol? Te most direkt nem eszel? Hánytatod magad? Nem, nem híztam meg és le se fogytam
Ha hozzám hasonlóan gluténérzékeny vagy, akkor Neked is tele volt/van a hócipőd ezekkel a kérdésekkel. Ha meglátsz egy vékony nőt, akkor lehet, hogy őt is idegesítik ezek a kérdések, ahogy engem is. Nem kell neki feltenned akkor sem, ha két hónapja láttad és nem emlékszel, milyen volt akkor. Ha mindig is vékony volt, akkor pláne hagyd ezeket a kérdéseket. Először gondold át, hogy a testalkatával kapcsolatosan kérdezel-e tőle. A nők ezt általában nem szeretik.
Szerintem két esetben mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül meg lehet kérdezni a másikat, hogy hízott-e vagy fogyott:
- Orvos/természetgyógyász – nekik hivatalból kell érdeklődni a páciensük állapota iránt, hiszen ez sok mindenre magyarázatot ad. Így aztán nyilvánvalóan az elmúlt időszak súlyváltozásairól is be kell nekik számolnunk.
- Ha tudod, hogy az ismerősöd fogyókúrázott és már látszik a csökkenés, akkor is jegyezd meg bátran, milyen jól lefogyott. Ő valószínűleg örül ezeknek a kérdéseknek. A sportoló, szépen kidolgozott izomzatú nők is kedvelik, ha kedves megjegyzést kapnak. A “direkt nem eszel” náluk sem menő.
Hogy ez miért jutott eszembe? Mert bizony én is sokszor megkaptam a fenti megjegyzések egyikét. Nem, nem fogytam. Nem, nem hánytattam magam. És ettem. Lehet, hogy nem híztam, de szerintem nem is fogytam. Voltak persze hullámok, amikor kicsit több, kicsit kevesebb voltam, de ennyi és semmi több. Senkinek sem tökéletesen állandó a testsúlya. Van, aki szerint a nők többsége kövérnek tartja magát és azért kérdez ilyeneket, mert irigykedik, hogy nem ő fogyott le még három kilót. Nem tudom, mit gondolhatnak a túlsúlyos kérdezők, nekem még nem volt súlyfeleslegem. Lehet persze az is, hogy ha valaki már jó ideje nem látott, akkor nem emlékszik arra, milyen vékony is vagyok.
A legbosszantóbb eset mégis az volt, mikor egy tányér kajával a munkahelyemen a mikró felé vonulva az egyik kolleganőm megkérdezte, hogy én nem eszem, attól vagyok ilyen vékony? Hát, hogy is mondjam. Vettem egy nagy levegőt, mosolyogtam rá az étellel teli tányérral a kezemben és közöltem vele, hogy nem, éppen most is enni készülök. Cöliákiás vagyok, bélboholy-athropiám van és ezért nem tudom rendesen megemészteni a táplálékot, mert beteg vagyok. Ezt követően már nem kérdezte meg, hogy híztam-e vagy sem. A gasztroenteorológus véleménye szerint átlagosan a diéta megkezdésétől számított 5 év múlva áll teljesen helyre a bélrendszer. Van, aki ezt egy évre teszi. És persze függ a gyomor állapotától is a bélrendszer helyreállásának időtartama. Ha pedig helyrejött, és jó a felszívódás, akkor bekövetkezhet egy kis hízás – ha én úgy döntök.
Hogy miért bosszantó ez a kérdezősködés?
Gondold csak át! A túlsúlyos emberektől nem kérdezik meg, hogy “Te miért vagy ilyen kövér?“. Bár hogy így írok róla, lehet, hogy nekem is a “Te már megint fogytál” megjegyzésre “Te már megint híztál”-al kellett volna reagálni. Akkor nyilván mindenki bunkónak és antiszociálisnak tartana. Mert nem illik ilyet mondani. Akkor az ellenkezőjét miért nem tartják bunkóságnak?
Bár néha én is elgondolkodok, hogy miért látok annyi fiatal, túlsúlyos embert az utcán, vagy akár ismeretségi körben. Mindenkinek más oka van rá, miért túlsúlyos. Lehet, hogy túl sokat eszik, nem mozog, lehet, hogy emésztőrendszeri betegségben szenved, vagy valamilyen hormonproblémával küzd. És persze ahogy nem tudhatom, hogy nekem miért teszik fel ezeket a kérdéseket olyan gyakran, úgy azt sem tudhatom, hogy a túlsúlyos embereket mennyien kérdezik nap, mint nap.
