Irritábilis bélszindróma – IBS – és a gluténérzékenység

Amikor először meghallottam azt, hogy irritábilis bélszindróma, azt hittem, hogy ez valami borzasztó halálos betegség. Hát, szerencsére nem halálos, de nem is egy egyszerű nátha jellege van. Valahol a pocsék dolog és a nehezen kezelhető határán mozog. Úgy is rövidítik, hogy IBS. 

Az IBS nem más, mint egy speciális bélrendszeri, gyomorrendszeri betegség, amely hasi fájdalommal, kellemetlenség-érzéssel, diszkomfort érzéssel jár, emellett előfordul hasmenés, székrekedés vagy a kettő váltakozása is. A has sokszor feszült, kellemetlen. Nagyon nehéz diagnosztizálni.

Nemrég Szendi Gábor cikkét olvastam. A cikk egy részében kitért arra, hogy az IBS-es betegeknél is sokszor a gluténérzékenység áll a háttérben. Gondoltad volna? Én bizony nem. A cikkben a szerző beszámolt egy érdekes, 2011-es kutatásról. A kutatásban olyan betegeket vizsgáltak, akiknél az IBS-t már diagnosztizálták, a gluténérzékenységet azonban nem. Sem a DNS-vizsgálat, sem az endoszkópia nem mutatta ki a kísérletben részt vevőknél a cöliákiát. Ennek ellenére a kísérlet előtt egy ideje már gluténmentes étrendet folytattak, aminek hatására állapotuk javult. A kísérletben 6 héten át kaptak glutént a betegek. Volt, aki tudta, volt, aki nem. Ez azért jó, mert így ki lehet zárni az úgynevezett placebo-hatást. A placebo-hatásról akkor beszélünk, amikor az agy úgy gondolja, hogy gyógyszert vett be a beteg. De csak gondolja, mert amit adtak neki gyógyszerként, az egy ártalmatlan, hatással nem bíró tabletta, például cukorka.  Ezután mégis úgy viselkedik a beteg, mintha “meggyógyult volna”. Például lemegy a beteg láza, miközben lázcsillapítót nem is vesz be. Ezt nevezzük placebo-hatásnak. 

Az a lényeg, hogy sem a betegek, sem az orvosok nem tudták, hogy ki kapott glutént, csak azok, akik adták a betegeknek a kaját. Így a betegek agya nem magyarázhatta be a beteg testének, hogy glutént kapott, tehát rosszul kell lennie. A vizsgálat végén nagyon sok mindent mértek, többek között olyanok egészségügyi vizsgálatok is voltak, amivel a gluténérzékenységet ki lehet mutatni. A vége az lett, hogy a kutatás végén a glutént fogyasztók IBS-es tünetei ismét előjöttek. Az a fura az egészben, hogy a gluténérzékenységet továbbra sem tudták bebizonyítani laborvizsgálatokkal. A tünetek nem voltak gyulladásos eredetűek, nem változott meg a bél áteresztőképessége sem. Utóbbi gluténérzékenységnél sajnos nagyon gyakran előfordul. A DNS továbbra sem változhatott meg, de valami mégiscsak változott a kutatás során, hiszen jött a hasfájás, a hasmenés, meg ki tudja, még mi minden a gluténtartalmú étrend hatására.

És hogy ezzel mit bizonyítottak? Hogy vannak olyan betegségek, amik összefüggésben vannak a gluténfogyasztással még akkor is, ha valaki nem gluténérzékeny. Vagyis az IBS sem a gluténérzékenységről szól, mégis a gluténtartalmú gabona-fogyasztás hatására előjönnek, vagy súlyosbodnak az IBS-es tünetek.