Az elmúlt időszakban több internetes publikációt is megosztottak gluténérzékeny társaim a közösségi médiában, mely a cukorbetegség és a gluténérzékenység kapcsolatáról szól. Egyesek azt mondják, hogy a gluténmentes táplálkozás cukorbetegséget okoz, ezért kerüljük az ilyen táplálkozást.
A gluténtartalmú ételek fogyasztását javasoló cikkek nyilvánvalóan nem a gluténérzékenyeknek szólnak, hanem azoknak, akik más betegség miatt, vagy szabad elhatározásukból választják a gluténmentes diétát.
Akkor most nyilván mindenkiben felmerül a kérdés: vajon minden cöliákiás cukorbeteg lesz? A válasz szerencsére nem, de ettől még egy-két dolgot nem árt tisztázni.
Először is: tudvalévő, hogy a cöliákiával diagnosztizált páciensek 98 %-ánál megállapították, hogy az állapotuknak genetikai háttere van. A HLA DQ2 gén felelős többek között a cöliákia kialakulásáért. Nem jelenti azt, hogy minden egyes ilyen génnel rendelkező személy cöliákiás lesz, csak azt, hogy nagy valószínűséggel kialakulhat a gluténérzékenység, ha ilyen a géntérképünk.
És itt jön egyből szóba a cukorbetegség, ugyanis azt is megállapították, hogy a HLA gén felelős lehet a cukorbetegség kialakulásáért is. Ez sem jelent egyértelmű következtetést, mivel a gén meglétének kimutatása csupán a betegségre való hajlamot jelzi, nem kötelező bekövetkezési törvényszerűséget jelent.
De ettől még itt a kérdés, hogy mit mutatnak a statisztikák?
Nemrégen az egyik legnagyobb (talán Magyarország legnagyobb) gluténérzékenyeket összefogó zárt facebook csoport adminisztrátora egy finn kutatásról szóló angol nyelvű cikket ajánlotta.
Sokan írják, hogy a gluténérzékenyeknél cukorbetegség alakulhat ki a gluténtartalmú ételek elhagyása miatt. Ezt az okot azért nem értem, mert a nem gluténtartalmú gabonák glikémiás indexe (felszívódást mutatja) általában alacsonyabb, mint a gluténtartalmú gabonáké. Ezek a gabonafélék pedig pont, hogy nem terhelik meg a szervezetet.
Valószínűleg egy mindenre kiterjedő kutatás tudná csak megmondani az összefüggéseket. Ehhez azonban az kellene, hogy minden egyes étkezés részleteit fel kellene jegyezni sok-sok jelentkezőnek és a vizsgálatot hosszú hónapokon keresztül végezni. Ez rengeteg időt és pénzt emésztene fel.
A cukorbetegség kialakulásának megelőzésében a táplálkozásnak is rendkívül fontos szerepe van. Annak, hogy kiegyensúlyozott, rostban gazdag, magas tápanyagtartalmú ételeket fogyasszunk. Fontos, hogy a hozzáadott cukor fogyasztását minimálisra csökkentsük. Ha valaki gluténmentes étkezést folytat, akkor ez egyáltalán nem ördögtől való kérés, sőt, roppant egyszerűen megoldható.
A cöliákiásoknál nagy számban diagnosztizált 1-es típusú cukorbetegségre kell odafigyelnünk. A cukorbetegségnek ez a fajtája elsősorban genetikai okokkal magyarázható – a fent említett HLA DR3 és HLA DR4 antigének játszanak itt fontos szerepet. A betegségnél a hasnyálmirigyben található speciális sejtek (Langerhans szigetek béta-sejtjei) elpusztulnak, így nem termelnek inzulint, ami a cukor lebontásához szükséges. A sejtek pusztulásának kiváltó okát pontosan nem ismerik, autoimmun folyamatokat sejtenek a háttérben.
A cöliákia autoimmun betegség, mely más autoimmun betegségekkel is összefüggésben lehet. Ez nem jelenti azonban azt, hogy egy autoimmun betegség miatt minden autoimmun betegség szükségszerűen kialakulhat, a kockázat azonban valóban fennáll.
Az autoimmun betegségek kialakulásának okait a mai napig nem ismerik teljes bizonyossággal valamennyi betegségnél. Az biztos, hogy a cöliákiások között nagyobb arányú az 1-es típusú cukorbetegség, mint az átlaglakosság körében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha valaki cöliákiás, akkor mindenképpen cukorbeteg lesz.
Arra mindenképp figyeljünk, hogy a cukorbetegség kialakulhat más módon is. A cukorbetegség kialakulásának leggyakoribb oka végső soron a táplálkozásban rejlik. Akár gluténmentesen étkezel, akár nem, egy dologra mindenképp figyelj oda: kerüld azokat az ételeket, melyek károsítják a szervezeted.
Milyen elvekre figyelj az étkezésedkor?