Interneten, különböző fórumokon vagy közösségi csoportokban (mondjuk ki: Facebook), sokan kérnek tanácsot betegséggel kapcsolatosan. Vagy csak simán az interneten gyűjtenek infót. Amióta internet van, azóta az emberek rövidítenek egy csomó mindent. Amerikában még jobban, mint itthon. Egy-két betűvel így komplett mondatokat lehet leírni. Vagy nem kell hosszú szavakat bepötyögni a tableten, mégis mindenki tudja, miről van szó. De tényleg tudja?
Tagja vagyok egy gluténmentes konyha iránt érdeklődő személyeket tömörítő zárt Facebook-csoportnak. Itt nemcsak gluténérzékenyek vannak a tagok között. Olyanok is felkeresik a csoportot, akik egyéb okból nem esznek gluténtartalmú ételt. És jönnek a kérdések is, a szokottnak és egyértelműnek hitt rövidítésekkel:
Előfordulhatnak esetek, amikor félreértés adódik abból, ha rosszul rövidíted a betegséged nevét. Nem biztos, hogy mindenki ugyanazt érti két betű alatt, amire gondolsz. Aztán kapsz egy olyan tanácsot, aminek semmi köze az állapotodhoz.
Minden esetre az i-re a pontot nem interneten olvastam, hanem egy budapesti vendéglátóhely menüjén:
Nincs semmi gond azzal, ha valaki rövidíti a betegségének a nevét. Elég sok ilyen rövidítés elterjedt már a köztudatban. A gondot az okozza, mikor ugyanaz a két betű teljesen más betegségre is utalhat.
Merthogy: a gluténérzékenység rövidítésére a GÉ betűket szokták használni általában. A gluténérzékenységet lisztérzékenységnek is hívják, ezt általában LÉ betűkkel rövidítik. Kivéve laktózérzékenyeket tömörítő csoportban. Ott a laktózérzékenységre használják rendszerint az LÉ betűket.
Gondolom, nem kell magyarázni, hogy nagyon nem mindegy, hogy valaki a laktózra vagy a gluténra érzékeny. Sok félreértés adódhat ebből. Mert nem mindegy, hogy a lehető legnagyobb jószándékkal milyen ötletet adunk neki az étkezésével kapcsolatosan. Ha valaki új a diétában, nem ismeri a szabályokat, elég könnyen mellékvágányra lehet jutni.
A GM mentes fogalom meg szimplán értelmezhetetlen. A GM rövidítés gluténérzékenyek között a „gluténmentes” szó rövidítésére szolgál. A gluténmentes mentes étel fogalom tehát nem létezik. De a GM jelöli például Vida Ági nevével fémjelzett „Gazdagmami” csoportot is. Ott a tagok egymás között a „Te is gazdagmamis vagy” helyett néha a „GM csoportból ismerjük egymást” szóval köszöntik egymást.
A PCOS pedig így, S-el a végén megfelelő rövidítése a policisztás ovárium szindrómának. Ami sajnos nem egy egyszerű betegség. Tudom, hogy csúnyán néz ki írásban az, hogy „PCOS-s vagyok”, de sajnos ez a helyes rövidítés és nem a „PCO-s vagyok”. Hiszen a betegség hivatalos orvosi rövidítése PCOS. De ez inkább kötözködés részemről.
Ha a betegségünkkel kapcsolatosan keresünk bármit a neten, avagy kérdezünk, akkor bizonyosodjunk meg róla, hogy tényleg azt értik-e a rövidítés alatt, amit én. Sok félreértés adódik néhány betűből. Mert nem mindegy, hogy laktózérzékeny valaki vagy lisztérzékeny.
Ha kérdezünk az interneten, inkább írjuk ki a teljes szót. Így nagyobb valószínűséggel válaszolnak arra, amit ténylegesen kérdeztünk – és nem adódik félreértés.
Minden esetre a kedvencem akkor is a HGNT. Már írtam arról, hogy milyen jogszabályi rendelkezések vonatkoznak az allergének feltüntetésére. Az allergéneket KELL feltüntetni az étlapon. Magyar szabályok szerint ha nincs rajta, akkor a személyzetnek kell tájékoztatást nyújtania.
A „hozzáadott glutént nem tartalmaz” fogalom számomra több okból sem értelmezhető.
Az ilyen jellegű rövidítések több sebből is véreznek. Én csak abban bízom, hogy előbb-utóbb legalább az éttermek megfelelően írják ki az allergéneket. Mert nem mindegy, hogy valaki saját döntése miatt kerül valamit, vagy súlyos allergiás reakciókat okoz az étel fogyasztása.