Telnek-múlnak a napok, hetek, hónapok és úgy érzed, belassult az életed. Egy idő után az évek is elszállnak feletted és még mindig
Ugye nem kell tovább sorolnom?
Olyan az élet, mint utazni az autópályán. A párom szülei is vidéken élnek. Nemrég egy szombat reggel 8 óra körül indultunk el Budapestről hozzájuk. Nemcsak mi keltünk akkor útra, nagyon sokan voltak az autópályán. Az M0-son le is tértünk és új útvonalat kellett választanunk. Gyakorlatilag Budapesttől a Balatonig állt a forgalom. Nem akartuk végig várni.
Következő alkalommal gondoltuk, kicselezzük a hasonló időpontban indulókat és elindultunk egy órával korábban. Eleinte úgy tűnt, hogy jó ötlet volt. Utána kezdett belassulni a forgalom. Megnéztük az egyik telefonos applikáción, mi lehet a gond. Látjuk, hogy balesetet jelez az autópályán. Már nem lett volna értelme új útvonalat keresni, ezért maradtunk, belenyugodva, hogy akkor hiába keltünk egy órával korábban. A forgalom egyre sűrűbb és sűrűbb lett, majd kb. 60 km/h-s sebességgel mentünk az autópályán.
Szépen lassan beállt a sor és vártuk, hogy majd jönnek a kék villogó fények, jelezve mentőt, tűzoltót, rendőrt. Már azon gondolkodtunk, hogy akkor melyik sávba kell vajon besorolni. Jobbra? Balra? Mert mindkét sáv roppant lassan ment. Egy baleset soha nem jó dolog. De ettől még bosszantó állni a dugóban az autópálya kellős közepén.
És végre eljutottunk a baleset helyszínéig. Gondoltuk, hogy innen egyszerűbb lesz a haladás. Sávváltás nem történt.
Hát azért, mert a másik irányban baleset történt, a másik irány leálló sávjában volt egy roncsolt autó, amit épp akkor kezdtek elvontatni onnan.
Igen, jól olvasod. Nem, nem a mi irányunkban volt a baleset. Pontosan! A szembejövő sávban. Ami el van választva egy sávval a mi irányunktól.
Miért történhetett ez?
Mert az emberek ahelyett, hogy az utat nézték volna, belassítottak és megnézték a szemben lévő sávban a balesetet, az autópályán. Ennyi történt. És emiatt nekünk 15 perccel hosszabbodott meg az utunk. Egy olyan baleset miatt, ami azt az irányt nem érintette. Amiért senkinek sem kellett volna belefékezni. Néhány ember arra figyelt, hogy mi történik a sövényen túl és emiatt több tíz km hosszú dugót okozott. Valószínűleg nem gondoltak bele, hogy ez milyen sok embert érintett.
Az élet is tud ilyen lenni. Mert itt mi történt? Azok az autósok, akik miatt beállt az autópálya, nem azzal törődtek, amivel kellett volna. Nem az utat figyelték, nem a forgalomnak megfelelően haladtak. Az ő sávjukat láthatóan nem érintette a baleset. Ennek ellenére fékeztek, megnézték a másik sávban a balesetet. Ezzel a mögöttük lévő összes autót fékezésre kényszerítették.
Az a baleset valóban szomorú, de ettől a mi irányunkban elhaladók még mehettek volna tovább az útjukon. Mit tettek ezzel az indokolatlan fékezéssel az első kíváncsiskodók?
Biztos nem gondoltad volna, hogy akár ezért is belassulhat az életed. Az élet is olyan, mint az autópálya. Hiába mész a saját utadon, olyan dolgok is befolyásolják az életedet, amire Neked nincs kihatásod.
Ne mások életével, hanem a sajátoddal törődj. Figyelj másokra, de ne hagyd, hogy a mások élete átvegye rajtad az irányítást.