Múlt héten egy érdekes street food bisztrót mutattam be, a Tökmag vegán bisztrót. Miközben azokat a sorokat írtam és olvasom most vissza, eszembe jutott, hogy milyen üde kivétel ez a hely, sok más helyhez képest.
Korábban már írtam róla, hogy miért nem jók az étlapok. Sajnos, a helyzet azóta sem változott, legalábbis ami az allergénekkel kapcsolatos információkat illeti az éttermekben.
Kezdjük az elején. Aki ételallergiás, annak igenis fontos, hogy mit eszik. Azt is tudnia kell, hogy ne legyen keresztszennyezett az étel. Mert ez fontos. Van, akinek az élete múlik rajta. Mint például annak az amerikai hölgynek, aki mogyoróallergiásan három évvel ezelőtt egy budapesti étteremben rosszul lett. Neki igenis azt kellett volna mondani, hogy bocs, de itt ne akarj semmit enni.
Sokszor hallani, hogy az emberek orvosi indok nélkül nem fogyasztanak valamilyen alapanyagot. Van, aki saját döntés miatt eszik gluténmentesen. Nekik nem gond a keresztszennyeződés – sajnos az ő döntésüket sokan “finnyásságnak”, “divatdiétának” tartják. Így ha Te közlöd, hogy nem eszel gluténtartalmú ételt, egyből el is könyvelnek finnyásnak, sznobnak. Miközben az életed múlik ezen, ha gluténérzékeny vagy.
Pontosan ezért hoztak szabályt, EU-szinten, hogy az allergéneket ki kell írni az étlapra. Ezt kis hazánkban úgy oldották meg, hogy ha nincs az étlapon, akkor a pincér adjon felvilágosítást. Ez akkor még rendben van, ha a pincér és a vendég értik egymás nyelvét. A gond akkor kezdődik, ha a vendég nem beszél magyarul, a pincér meg nem érti meg a vendég által beszélt nyelvet.
Az allergének feltüntetésére az a bizonyos svéd bútoróriás különösen figyel az éttermeiben:
http://www.ikea.com/ms/hu_HU/img/local_store_info/budapest/allergen_tabla.jpg
A gondok ettől még nem érnek véget. Aki ételallergiás, annak nem elég azt tudni, hogy tartalmaz-e az étel allergént. Azt is tudnia kell, hogy van vagy nincs keresztszennyeződés. Miért is? Mert ha ugyanazon a deszkán készítik a gluténmentes és a nem gluténmentes pizzát, akkor én hiába kérek gluténmenteset, ugyanúgy rosszul leszek tőle, mint a sima pizzától. Mert ha egy kis liszt kerül az ételembe, akkor arra a szervezetem már reagál. Jön a hasgörcs, hasmenés, és persze a láthatatlan rombolások.
És hogy biztos nehezített legyen a pálya, jönnek a menüsornál a problémák. Ahhoz, hogy a menüsoron az allergéneket feltüntessék, pontosan tudni kell, miből is készül az étel. ehhez pedig a szakácsnak le kell ülni a tulajjal vagy a marketingessel és részletesen elmondani a hozzávalókat.
Sajnos, a magyar szabályozás itt kimerül. Azaz ha ugyanabban a konyhában készítenek gluténmentes és nem gluténmentes ételt, a menün csak az alapanyagok láthatóak jobb helyeken. Azt nem tudod megállapítani, hogy van vagy nincs keresztszennyeződés. A már emlegetett „hozzáadott glutént nem tartalmaz” megfogalmazás sajnos ezért teljesen félreérthető, ráadásul nem is életszerű. Találkoztam olyan vegán tésztázóval is, ahol a honlapon a „gluténmentes opció” felirat szerepelt. Megörültem, hogy hú de jó, én is tudok ott enni. Szerencsére egy e-mailes beszélgetésből kiderült, hogy nem. Merthogy a konyhában a keresztszennyeződés előfordulhat. A jogszabálynak eleget tettek, hiszen a menün látható, hogy mi készül gluténmentesen. De egy cöliákiás ettől még ott nem tud enni, mert a keresztszennyeződés miatt mégis gluténtartalmú lehet az étel.
Így jön a következő fokozat, hogy biztos legyél a dolgodban:
- felhívod az éttermet, vagy írsz e-mailt, mielőtt egyáltalán odamész,
- rendelés előtt egyeztetsz, hogy van-e keresztszennyeződés. Ha szerencséd van, nincs. Ha nem, akkor kifordulsz és mehetsz máshova.
És utána persze jön még mindig az aggódás az étkezés után: jön a hasgörcs, vagy sem.
Egy biztos: ha bármilyen ételallergiád van, ami súlyos következményekkel jár, az egészséged múlik a kérdéseken.
Max. Te leszel a „macerás vendég”. De inkább ez, mint a kórház.
Üdítő kivétel az, amikor az étlapon jelzik, hogy mi gluténmentes. Mert ilyenre is van példa.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: