Ezért drágák a gluténmentes termékek!

Amikor szembesültem azzal, hogy  életem végéig gluténmentes étrenden kell élnem, két dolgot hallottam az ismerőseimtől: 

1. Egyre több helyen lehet gluténmentes termékeket venni – ez részben igaz, de még mindig van hova fejlődni.
2. Ezek nagyon drága dolgok – ez is igaz. 

Több, mint tíz éve saját kis házi költségvetést vezetek, így forintra pontosan meg tudom mondani, mire mennyit költök. Na jó, a részletes bevásárlólistát nem vezetem, de azt tudom, hogy boltban mennyi megy el egy hónapban élelmiszerre és az egyéb étkezések összesítve egy hónapban mennyibe kerülnek. 

Nem ért túl nagy meglepetés: mióta átálltunk a gluténmentes étrendre, kb. 20 %-al növekedett meg az élelmiszerekre fordított összeg a háztartásunkban. Hozzá kell tenni, mi tudatos vásárlók vagyunk, kifejezetten odafigyelünk, mi mennyibe kerül. 

Ez a 20 % lehet, hogy másnál akár 30 vagy 50 %-ot is jelenthet, ha a teljes család át akar állni a gluténmentes étkezésre. Mi mindketten így étkezünk itthon – sokkal egyszerűbb a gluténmentes konyha kialakítása szempontjából. Erről korábban itt írtam. 

Az biztos, hogy a gluténmentes étkezés drágább, mint a hagyományos konyha fenntartása. Mi lehet ennek az oka? 

Miért drágábbak a gluténmentes élelmiszerek, mint a hagyományos, búzalisztből készült élelmiszerek?

Nagyon sokféle gabona van, ami gluténmentes, én mégis a rizstermesztést vizsgáltam meg. Miért? Mert hazánk a rizstermesztés északi határán fekszik. Ennek ellenére kicsi a rizstermesztés aránya, kb. 2800 hektáron folyik. Magyarország teljes, gazdaságilag hasznosítható termőterülete 2017-ben 5064 ezer hektár volt a KSH számadatai alapján. Mondhatnám azt, ezzel mindent el is mondtam. De ennél még bonyolultabb a kép. Nemcsak arról szól a dolog, hogy kevés a rizsföld hazánkban. 

A rizstermesztés automatizálható, de például egy búzaföldhöz képest még mindig nagyobb a kézimunka igénye – legalábbis eddig itthon több kézierőt igényel, mint más gabonafélék. Az ilyen jellegű munka pedig drága. 

A rizsföldről pedig valahogy be kell kerülnie a rizsnek a tányérba:

• Olyan gépekkel kell aratni, amik búzát, vagy egyéb gluténtartalmú gabonát nem láttak.
• Olyan malomban kell őrölni, ahol nem őrölnek gluténtartalmú gabonát. Azaz teljesen különálló malom kell. 
• Olyan feldolgozóüzemben kell készíteni a kenyeret, tésztát, egyéb élelmiszert, ahol nem keveredik gluténtartalmú gabonával a gluténmentes gabona. 

Nemcsak a termesztés, de a feldolgozás során sem fordulhat elő keresztszennyeződés.

Mi ennek a jelentősége? Azok, akik cöliákiások, egy iciri-piciri morzsától is rosszul lehetnek. Sajnos, én is jártam már úgy, hogy véletlen diétahiba fordult elő. Öt órás hasgörcs lett az ára egy fa vágódeszkán felvágott sajtnak. A sajt amúgy gluténmentes. A deszkán meg vágtak kenyeret, a kenyérmorzsa belement a fa vágódeszka apró réseibe. Onnan a sajtra, onnan a hasamba. A hasam pedig azonnal reagált. És ez csak egy jelenség, amit okozhat a keresztszennyeződés. 

Hogyan lehet elkerülni a keresztszennyeződést egy üzemben? 

1. Folyamatos takarítással – ez nagyon drága és korántsem 100 %-ban biztonságos. Ez csak akkor kivitelezhető, ha felváltva készítenek gluténmentes és nem gluténmentes termékeket. Sőt, vannak olyan gépek, amiket egyáltalán nem lehet kitakarítani. 
2. Hiába takarítasz állandóan, ha száll a pékségben a búzaliszt. Ezt csak úgy lehet elkerülni, hogy teljesen el kell különíteni a gluténmentes és nem gluténmentes alapanyagokat használó gépsorokat – ugye nem kell magyarázni, hogy ez dupla költség? 
3. Csak gluténmentes termékeket gyártanak.  Hazánkban is van olyan malom, ahol semmi mást nem őrölnek, csak rizslisztet. Ott garantáltan nem lesz keresztszennyeződés. 

Mindegy, hogy melyik megoldást választjuk, mindegyik többletköltségeket okoz a vállalatnak. Legyen szó akár elkülönítésről, akár tisztán gluténmentes üzemről. 

A szállítás során is oda kell figyelni a keresztszennyeződés elkerülésére – ez is többletköltség. Lehet hogy plusz csomagolóanyagot jelent, lehet, hogy külön szállítójárművel. Mindegy, miről beszélünk, ez mind-mind költség. 

A boltban is figyelni kell a kihelyezésnél arra, hogy ne érje keresztszennyeződés az árut. Lehet, hogy ezt valahol csak plusz polccal tudják elérni. Ez is pénzbe kerül. 

Miért drága a gluténmentes étel? 

1. Ritkábban termesztett alapanyagokból készül. Azok eleve drágábbak. 
2. Sokszor nagyobb a kézierős munka igénye – az is drágább. 
3. Olyan üzemben kell feldolgozni, ahol biztosított a keresztszennyeződés elkerülése – ez is többletköltségekkel jár. 
4. A szállítás során is figyelni kell a keresztszennyeződés mentességre. Ez sem olcsó. 
5. Nem beszélve arról, hogy az éttermi konyhákban is el kell különíteni az egyéb ételektől a készítést. Ez is többletköltség. 

Ha drágább az alapanyag, drágább a liszt, drágább a malom, drágább a tésztakészítő üzem, drágább lesz a tészta is. És ezért van az a bizonyos 20-30 %, amivel garantáltan többe kerül a gluténmentes háztartás, mint a hagyományos konyha.