Ezért drágák a gluténmentes termékek!
Amikor szembesültem azzal, hogy életem végéig gluténmentes étrenden kell élnem, két dolgot hallottam az ismerőseimtől:
- Egyre több helyen lehet gluténmentes termékeket venni – ez részben igaz, de még mindig van hova fejlődni.
- Ezek nagyon drága dolgok – ez is igaz.
Több, mint tíz éve saját kis házi költségvetést vezetek, így forintra pontosan meg tudom mondani, mire mennyit költök. Na jó, a részletes bevásárlólistát nem vezetem, de azt tudom, hogy boltban mennyi megy el egy hónapban élelmiszerre és az egyéb étkezések összesítve egy hónapban mennyibe kerülnek.
Nem ért túl nagy meglepetés: mióta átálltunk a gluténmentes étrendre, kb. 20 %-al növekedett meg az élelmiszerekre fordított összeg a háztartásunkban. Hozzá kell tenni, mi tudatos vásárlók vagyunk, kifejezetten odafigyelünk, mi mennyibe kerül.
Ez a 20 % lehet, hogy másnál akár 30 vagy 50 %-ot is jelenthet, ha a teljes család át akar állni a gluténmentes étkezésre. Mi mindketten így étkezünk itthon – sokkal egyszerűbb a gluténmentes konyha kialakítása szempontjából. Erről korábban itt írtam.
Az biztos, hogy a gluténmentes étkezés drágább, mint a hagyományos konyha fenntartása. Mi lehet ennek az oka?
Miért drágábbak a gluténmentes élelmiszerek, mint a hagyományos, búzalisztből készült élelmiszerek?
Nagyon sokféle gabona van, ami gluténmentes, én mégis a rizstermesztést vizsgáltam meg. Miért? Mert hazánk a rizstermesztés északi határán fekszik. Ennek ellenére kicsi a rizstermesztés aránya, kb. 2800 hektáron folyik. Magyarország teljes, gazdaságilag hasznosítható termőterülete 2017-ben 5064 ezer hektár volt a KSH számadatai alapján. Mondhatnám azt, ezzel mindent el is mondtam. De ennél még bonyolultabb a kép. Nemcsak arról szól a dolog, hogy kevés a rizsföld hazánkban.
A rizstermesztés automatizálható, de például egy búzaföldhöz képest még mindig nagyobb a kézimunka igénye – legalábbis eddig itthon több kézierőt igényel, mint más gabonafélék. Az ilyen jellegű munka pedig drága.
A rizsföldről pedig valahogy be kell kerülnie a rizsnek a tányérba:
- Olyan gépekkel kell aratni, amik búzát, vagy egyéb gluténtartalmú gabonát nem láttak.
- Olyan malomban kell őrölni, ahol nem őrölnek gluténtartalmú gabonát. Azaz teljesen különálló malom kell.
- Olyan feldolgozóüzemben kell készíteni a kenyeret, tésztát, egyéb élelmiszert, ahol nem keveredik gluténtartalmú gabonával a gluténmentes gabona.
Nemcsak a termesztés, de a feldolgozás során sem fordulhat elő keresztszennyeződés.
Mi ennek a jelentősége? Azok, akik cöliákiások, egy iciri-piciri morzsától is rosszul lehetnek. Sajnos, én is jártam már úgy, hogy véletlen diétahiba fordult elő. Öt órás hasgörcs lett az ára egy fa vágódeszkán felvágott sajtnak. A sajt amúgy gluténmentes. A deszkán meg vágtak kenyeret, a kenyérmorzsa belement a fa vágódeszka apró réseibe. Onnan a sajtra, onnan a hasamba. A hasam pedig azonnal reagált. És ez csak egy jelenség, amit okozhat a keresztszennyeződés.
Hogyan lehet elkerülni a keresztszennyeződést egy üzemben?
- Folyamatos takarítással – ez nagyon drága és korántsem 100 %-ban biztonságos. Ez csak akkor kivitelezhető, ha felváltva készítenek gluténmentes és nem gluténmentes termékeket. Sőt, vannak olyan gépek, amiket egyáltalán nem lehet kitakarítani.
- Hiába takarítasz állandóan, ha száll a pékségben a búzaliszt. Ezt csak úgy lehet elkerülni, hogy teljesen el kell különíteni a gluténmentes és nem gluténmentes alapanyagokat használó gépsorokat – ugye nem kell magyarázni, hogy ez dupla költség?
- Csak gluténmentes termékeket gyártanak. Hazánkban is van olyan malom, ahol semmi mást nem őrölnek, csak rizslisztet. Ott garantáltan nem lesz keresztszennyeződés.
Mindegy, hogy melyik megoldást választjuk, mindegyik többletköltségeket okoz a vállalatnak. Legyen szó akár elkülönítésről, akár tisztán gluténmentes üzemről.
A szállítás során is oda kell figyelni a keresztszennyeződés elkerülésére – ez is többletköltség. Lehet hogy plusz csomagolóanyagot jelent, lehet, hogy külön szállítójárművel. Mindegy, miről beszélünk, ez mind-mind költség.
A boltban is figyelni kell a kihelyezésnél arra, hogy ne érje keresztszennyeződés az árut. Lehet, hogy ezt valahol csak plusz polccal tudják elérni. Ez is pénzbe kerül.
Miért drága a gluténmentes étel?
- Ritkábban termesztett alapanyagokból készül. Azok eleve drágábbak.
- Sokszor nagyobb a kézierős munka igénye – az is drágább.
- Olyan üzemben kell feldolgozni, ahol biztosított a keresztszennyeződés elkerülése – ez is többletköltségekkel jár.
- A szállítás során is figyelni kell a keresztszennyeződés mentességre. Ez sem olcsó.
- Nem beszélve arról, hogy az éttermi konyhákban is el kell különíteni az egyéb ételektől a készítést. Ez is többletköltség.
Ha drágább az alapanyag, drágább a liszt, drágább a malom, drágább a tésztakészítő üzem, drágább lesz a tészta is. És ezért van az a bizonyos 20-30 %, amivel garantáltan többe kerül a gluténmentes háztartás, mint a hagyományos konyha.