Milyen fajtái vannak a laktózérzékenységnek?

Nem tudom, mennyire ismeritek a “Francia csók” című filmet. Egy jelenet ugrik be, amiben Meg Ryan eszik valamit a vonaton, majd iszonyatos hasgörcsei lesznek. Elkiáltja magát, hogy „laktóóózintoooleranciaaaa” és máris fut a mosdóba. Nekem ez volt az első élményem a laktózérzékenységgel kapcsolatosan. Addig azt sem tudtam, hogy azt eszik vagy isszák.

Aztán lassacskán megismertem laktózérzékeny embereket személyesen is. A párom is az, így meglehetősen szorosan érint ez a kérdéskör – oda kell figyelnem, mi kerül a konyhaasztalra. Vagy neki, hogy az étkezés előtt bevegye a laktáztablettáját. 

Amikor elkezdtem olvasni a laktózérzékenységről, vált számomra világossá, hogy bizony ez a fogalom nem egyfajta betegséget takar, amit egyfajta módon lehetne kezelni. Kezdjük az alapoknál!

Mit is jelent tehát a köznapi szóhasználatban laktózérzékenységnek nevezett állapot és milyen fajtái is vannak?

A laktózérzékenységről alapvetően akkor beszélünk, amikor a szervezetből hiányzik a laktáz enzim valamilyen oknál fogva. Ez az enzim bontja le a laktózt. Ha nincs laktáz, megmarad a laktóz. A laktóz aztán szépen emésztetlenül megy le az emésztőrendszerben, amivel viszont a bélflóra nem tud mit kezdeni. Így aztán jönnek a gondok, a csekkek meg a gondnok – helyett a puffadás, gázok eresztgetése, hasgörcsök és még lehetne sorolni. 

A “laktózérzékenység” azonban ennél összetettebb probléma. Három típusa van alapvetően. 

Az elsődleges laktózérzékenységben szenvedőknél veleszületett, vagy nagyon kicsi korban alakul ki az enzimhiány. Ilyenkor olyan minimális mennyiségű laktázenzim van a szervezetben, hogy az nem elég a megfelelő emésztéshez. 

A másodlagos laktózérzékenység bármikor kialakulhat. Ennek oka valamilyen más betegség. Lehet például az is, hogy antibiotikum kezelés miatt lesz enzimhiány, de az is lehet, hogy más gyulladásos bélbetegségnek ez lesz a következménye. A gluténérzékenységgel itt kapcsolódik össze a dolog. A cöliákia, azaz a gluténérzékenység miatt alakulhat ki laktózérzékenység is. Ezért kell ezt is vizsgálni, ha valaki gluténérzékeny. Azt írják a könyvek, ha az alapbetegség elmúlik, a bélrendszer felszívódása helyreáll, akkor elmúlhat az intolerancia is. Cöliákiánál, vagy más kapcsolódó ételallergiánál ez nem olyan egyszerű folyamat és sajnos a jelenleg nem gyógyíthatónak mondott Crohn-betegség miatt kialakult laktózérzékenységnél sem számíthatunk jelenleg javulásra. 

A harmadik típusú laktózérzékenység a legsúlyosabb: ez nem más, mint a veleszületett laktáz enzim-elégtelenség. Ez egy nagyon ritka válfaja a laktózérzékenységnek. Ilyenkor egyáltalán nincs enzim a szervezetben. Ezt már csecsemőkorban diagnosztizálják, nagyon szigorú diétát, odafigyelést és laktázenzim-bevitelt követel meg. 

A diagnózis történhet többféleképpen.

Egyrészről genetikai vizsgálattal is ki tudják mutatni, hogy kinek van genetikai hajlama erre a betegségre. Emellett kilégzéses teszteket is végeznek. Csecsemőknél széklet-vizsgálattal állapítják meg a betegség fennállását. Emellett alkalmazott módszer a bélbiopszia is a betegség diagnózisára. 

Én személy szerint nem tartom jónak az öndiagnózist és a tejtermékek önkényes elhagyását az étrendből azért, mert akár laktózérzékeny is lehet valaki. Az persze más kérdés, ha valaki egy speciális diéta (például paleo étrend) miatt, vagy lelkiismereti okokból (vegán táplálkozás) nem fogyaszt tejet-tejterméket. De ha valaki olyan tüneteket észlel magán, ami akár laktózintoleranciára is utalhat, először menjen el orvoshoz vizsgálatra. Ha ott megállapítják, hogy laktózérzékeny, akkor hagyja el az étkezésből a tejteméket. Ennek azért van jelentősége, mert az ételallergiák és bélrendszeri megbetegedések sokszor hasonló tüneteket produkálnak. Egy önkényes, nem dietetikussal megbeszélt diéta során akár fontos tápanyagoktól is megvonhatjuk a szervezetet. Figyeljünk magunkra, figyeljünk a testünkre!

Ne feledd: Belőled csak egy van!